Kedves Szülők, kedves Diákok!

Már két hét telt el azóta, hogy szétszórattunk, és az iskola közössége többszörös próbának lett kitéve: hogy a kellemetlenségben és szenvedésben, amikor az „Úr keze másként érint”, mennyire bizonyulnak erősnek az osztályközösségek, mennyire egy szív és egy lélek a nevelőtestület, milyen erősen kapaszkodunk egyenként és családonként Krisztus keresztjébe és Mária oltalmazó palástjába? Ugyanakkor hogyan tudjuk megtalálni az oktatás új formáiban magunkat, mennyire veszünk el erőtlenül a ránk zúduló új feladatok alatt, ha nem tart meg az osztály, a közösség vagy nem segítene a család?

Remélem, hogy még mindnyájan jól bírják, bírjátok a bezártságot, és a kijárás nehezítésével járó feszültségeket. Több helyen is a vihar előtti csendről beszélnek, de Istennek hála, nem egyedül hajózunk majd abban a viharban – ahogy Ferenc pápa is beszélt erről pénteki üzenetében. Ugyanakkor, kedves Diákok, nektek ebben a ringatózó hajóban is meg kell érteni, elmélyedve megtanulni és alapos gyakorlással készséggé kell formálni azt az ismeretet, amiből a következőévekben is építkezhettek. Kérlek Titeket, ne elégedjetek meg a felszínes megértéssel, addig ne engedjétek el a tárgyakat és könyveket, amíg nem válik bennetek reprodukálható tudássá, amíg nem tudjátok elismételni, nem tudtok beszélgetni róla a szülőkkel, vagy nem kérdez ki belőle a nagyobb testvéred vagy a tanárod!

A napirendünk, úgy tűnik, jól bevált, követhető és okos határokat szab. Több iskola, amelyik egy az egyben próbálta lemásolni az iskolai rendet, egy hét után csökkentette az „órák” hosszát. Ehhez illeszkedve igyekeztek megtalálni a délutáni foglalkozások idejét a művészeti iskola tanárai is.

A készségtárgyak apró feladatait, projektjeit, kérem, ne felejtsétek!

Otthon hajlamosak vagyunk – én magam is – elfelejtkezni arról, hogy mennyire felelősek vagyunk az egészségünkért. Vegyétek komolyan a napi testedzést, és kedves Szülők, jelezzenek vissza a testnevelőknek, hogy gyermekük a napi penzumot elvégezte!

Az egyházmegyei intézmények között is, a megkapott segítségnek hála, az élen állunk: mindenki hozzáférést kapott és megismerkedhetett a Teams alapjaival, a tanárok elegendő géppel rendelkeznek, a szülői segítők csapata egy diáktársatokkal és három tanárral kiegészülve ott áll az osztályok mellett. Hálás köszönet Nekik is!

Néhány család jelezte, hogy nagyon kevés eszközzel rendelkeznek. Ezekben a esetekben igyekeztünk a szűk lehetőségeinken belül is segíteni.

Az iskolavezetés naponta megbeszéli az új fejleményeket, összecsatornáztuk a felmerülő problémákat. Értekezletet tartottunk a közismereti tanárok és a művészeti tanárok közösségével, és – bár tudjuk, hogy a személyes kapcsolatot semmivel sem pótolhatjuk - mindent megteszünk, hogy a gondokra megoldást találjunk. Nagyon köszönöm minden Tanárnak, hogy beleállt ebbe az új oktatási formába.

Köszönöm Szabolcs atyának, hogy minden reggel Krisztus által együtt imádkozhat az iskola. Mondjuk együtt a Miatyánkot lélekben! Javaslom, hogy imádkozzátok a déli Úrangyalát is: ha Jézus életének főszereplője a Szűzanya, nálunk sem lehet mellékszereplő. Ha eddig nem ismerted ezt az imát, az iskolai napirend miatt nem volt lehetőségünk elmondani, most ebben a ’nagy szabadságban’ itt a lehetőség megtanulni a szüleidtől...

Köszönöm az Osztályfőnököknek, hogy az új oktatási formák mellett a közösséget is igyekeznek minden csatornán apróságokkal megteremteni. Ez a helyzet sok programot, amire nagy szeretettel és gondossággal készültek, lesöpört az asztalunkról.

Köszönöm a Szülőknek, hogy tartják a frontot: a munka, a háztartás és gyermeknevelés mellett most a tényleges oktatás terhe is részben az ő vállukat nyomja. Köszönjük, hogy együtt tudunk dolgozni a gyermekeikért, és mindent megtesznek, hogy a lehető legkevesebb legyen a lemaradásuk. Ilyen nyomás alatt fedezhetjük fel a házasság szentségének erőforrásait.

A digitális tér illemszabályait, a netikettet vegyétek komolyan, kedves Diákok! Egy-egy apró bejegyzéssel mélyebb sebet ejthetsz, mint gondolnád. Abból baj még nem volt, hogy valaki a faragatlanságát visszafogta. ’..., az írás megmarad’, és a leírt szó mögött erősebb szándék van. Te szeretnéd, hogy Téged írásban megsértsenek? Akkor Te se tedd mással! Többen kérték, hogy ne szemeteljétek tele apró köszöntgetésekkel a csatornákat, mert az esetleg oda csatolt anyagokat nehezebb megtalálni.

Egy új hét, egy újdonság: megint lesz minden szereplőnek egy új informatikai tanulnivaló. Elkezdjük kiépíteni egy másik alkalmazás, a OneNote osztály- és saját jegyzetfüzet rendszerét a Teamshez kapcsolva. Ebben a rendben már minden tantárgyból az osztályfüzet mellett külön füzeted lesz, amit rajtad kívül csak a tanár láthat. Így könnyebb lesz rendet tartani a kiadott tananyagok és az elvégzett feladataitok közt. Figyeljétek az értesítéseket!

Közeledik a Nagyhét. Az Oltáriszentség vétele, a közösség már most hiányzik. A liturgia ilyenkor megszokott, erős jelei szintén nagyon fognak hiányozni. Előre kell látnunk azt is, hogy másképp, több elmélkedéssel, egyéni olvasással és családi beszélgetéssel készüljünk a Szent Háromnapra. A lábmosás, búcsúbeszéd olvasása, a kereszthódolat, a keresztségi fogadásunk megújítása most szokatlanul, családi körben micsoda ajándékokkal erősítheti a családegyházat! És látjuk, hogy milyen nagy szükségünk van ezekre a megerősítésekre különösen ebben a helyzetben!

Páduai Szent Antal, könyörögj érettünk!

Sok imával, és szeretettel gondolva Mindnyájukra és Mindnyájatokra

Piliscsaba, 2020. március 30.

Berthóty László Gergely, igazgató

Hivatalos változat (PDF)