Szabó Magda: Abigél

Fülszöveg: Ginával, ​Vitay tábornok elkényeztetett kislányával 1943 őszén megfordul a világ. El kell hagynia otthonát, iskoláját, barátnőit – méghozzá a legnagyobb titokban, búcsú nélkül. El kell szakadnia édesapjától, aki soha sem hagyta még magára korán anya nélkül maradt, egyetlen gyermekét. Mintha forgószél repítené a kislányt messze Budapesttől, messze mindentől, ami eddigi életét jelentette, az árkodi kollégium komor falai közé. Az erődre emlékeztető kollégium szigorú fekete-fehér világa tilalmakkal veszi körül a kislányt, rákényszeríti a maga érthetetlen és elfogadhatatlan törvényeit. S Gina hiába lázad, hiába szökne, menekülne innen, valami mégis maradásra kényszeríti, valami, amit nem tudott, s amit meg kellett tudnia ahhoz, hogy önként vállalja a rabságot. Hogyan is igazodjék el egy tizenöt éves kislány ebben a súlyos felnőtt-titkoktól terhes világban? Hogyan illeszkedjék be a lányok közösségébe, hogyan osztozzék gyerekes örömeikben, mint vegye ki részét ártatlan tréfáikból? Talán neki is hinnie kell a naiv árkodi diáklegendában, amelyet a kertben álló szobor alakja köré fontak a lányok? Írjon talán ő is levelet Abigélnek, a korsós lány szobrának, aki mindig segít a bajbajutottakon, a rászorulókon?

Témakör: felnőtté válás; háború; kollégiumi élet

Egy(-két) mondat a könyvből: „Mindig a részletek a legizgalmasabbak egy nagy irodalmi műben – tanította Kőnig magyarórán –, kérem, sose feledjék el figyelemmel kísérni a részleteket.”

Kertész Erzsébet: Gyönyörű nyár

Fülszöveg: A regény végén tizenegy lány nehéz szívvel búcsúzik a két hónapos nagyvakációtól, a vadregényes Kövecses-pataktól, az összkomfortosnak jóakarattal sem mondható erdészháztól és egymástól. Pedig a Rozgonyi Cicelle Leánygimnázium hatodik osztályosai nem éppen az összetartásról voltak híresek, irigység, féltékenység vert éket közéjük, s nagyot kellett változniuk, míg elkényeztetett, önző, pesti kisasszonykákból összeforrott kis közösséggé lettek. Nem kis szerepet játszott ebben a közelükben táborozó „Sasok” fiúcsapata, Zebi, a szigorú latintanár, és Vera néni, aki – ebben minden lány mindig is egyetértett – valóságos tündér.

Témakör: barátság; felnőtté válás; ifjúsági regény

Egy(-két) mondat a könyvből: „Az élet a csodáknak hosszú láncsora!”

Giovannino Guareschi: Don Camillo kisvilága

Fülszöveg: Ki lő rá az olasz falucska plébánosára, mikor templomában éppen Krisztus megrepedt keresztjét javítja? Csakugyan annak köszönheti-e az életét, hogy a Megváltó a veszedelmes pillanatban hátralöki a fejét? Megkeresztelheti-e tisztelendőnk a párttitkár fiát, s nyerheti-e a kisded a szent keresztségben a Lenin nevet? Mit szól hozzá Krisztus, aki mindig szívesen elbeszélget szelíd, de módfelett indulatos szolgájával? Don Camillo ugyanis szakadatlan hadakozásban van a falu erőszakos-harcos, de igazában jámbor lelkű párttitkárával. S ha vallásos, illetve pártos hevületükben olykor el is vetik a sulykot, a bajban azért kénytelen-kelletlen mindig összetartanak.

Témakör: humor

Egy(-két) mondat a könyvből: „Egy vitában az a lehető leghitványabb fogás, ha az egyik fél a másik nyelvtani hibáiba köt bele. Egy vitában a tények számítanak.”

Gion Nándor: A kárókatonák még nem jöttek vissza

Fülszöveg: A nyári szünidő alatt néhány kamasz éli az életét. Ebbe a békés semmittevésbe csöppen bele egy új jövevény, akiről csakhamar kiderül, hogy a változás szelét hozta magával. Elérhetetlennek tűnő célokat tűz ki a csapat elé, és barátait egy szebb jövő felé irányítja. A gyerekek segítenek a vadőrnek kilátótornyot építeni. Megszerettetik az új fiúval a természetet és a kárókatonákat.

Témakör: barátság; természetszeretet

Egy(-két) mondat a könyvből: „Jó az, ha az embernek van egy biztonságos helye. Félrehúzódhat, végiggondolja, hogy mi mindent csinált, és hogy miket kellene csinálnia. Ilyen helyen mindenféle szép dolog eszébe jut az embernek.”

Varga Katalin: Barátom, Bonca

Fülszöveg: Bence (aki Nagy Vadásznak hívja magát) lement a parkba, és találkozott miszter Doolittle-lal. Bence imádja az oroszlánokat, elefántokat, gazellákat, afrikai expedícióra, valamint a Viktória-tó lecsapolására készül. Mint kiderült, Miszter Doolittle szintén. Barátság volt ez első látásra … csakhogy Bence elfelejtette megkérdezni új barátja igazi nevét. Hogy mamája a találkozást elhiggye, elnevezte őt Boncának. És ekkor indult a Bonca-keresés. Talált is Bence mindenféle Boncát: vidámat, unalmasat, madarasat. Végül a barátját is, akit igazából nem is Boncának, hanem Mihók Andrisnak hívtak. És ettől kezdve a Boncaság már valami mást jelent…

Témakör: barátság; nyomozás

Egy(-két) mondat a könyvből: „A szeretet nem jégkrém, amit az ember betesz a frizsiderbe. Nem áll el. A szeretetet gyakorolni kell.”