A hagyományoknak megfelelően Frankovits Judit tanárnő és Horváth Tamás tanár úr vezetésével a bretagne-i Vitrebe utazott hat 11.g és tizenhat 12.g osztályos tanulónk, idén az Erasmus+ program keretében. Naponta bővülő beszámolójukat alább olvashatják, képeik a cikkhez csatolt Galériában láthatók:

Szeptember 30. kedd - Mai napunkat utazással töltöttük, a csoport egyik fele már hajnaltájt a reptéren volt, a többiek délelőtt követték őket. Érkezéskor tudtuk meg, hogy bőröndjeinknek jobban tetszett Amsterdam, így ott maradtak még egy kis ideig. De szomorúságunkat kárpótolta, hogy az iskolába érve hatalmas szeretettel fogadtak minket a tanárok és a vendéglátó családok. (H.L. & Sz. N.)
Október 1. szerda - Az első este után, amit mindenki a családdal való megismerkedéssel töltött, egy francia reggelivel a bendőnkben, utunk az iskolába vezetett. A délelőttöt Vitrè felfedezésével töltöttük egy kincsvadászat keretein belül. A város szépségeit feladatokkal fűszerezve látogathattuk meg. Délután a francia cserediákok szerveztek nekünk egy meglehetősen szórakoztató lézerharc háborút, melyben lerendezhettük a két ország között régóta fennálló egyet nem értést. Köszönjük nekik! A nap végén még az Amszterdamban állomásozó bőröndjeink is hazataláltak. (D.A. & N.SZ.G.)
Október 2. csütörtök - Ma a Fougères várban indítottuk a napunkat, ahol is megtudhattunk pár érdekes információt a vár történetéről, és sok-sok lépcső árán megcsodálhattuk a kilátást a tornyokból. 
Ezután a francia iskola menzáján ebédeltünk, amit utazásunk eddigi legemlékezetesebb élményeként tartunk számon.  Mi magyarok teljes ámulattal figyeltük a többféle előételt, főételt és desszertet amik közül válogathattunk...És az étek íze, akár a mennyei manna. Francia diákokat nem hozta annyira lázba az ebéd gondolata, elragadtatatásunkat egyenesen szórakoztatónak találták, az ebédről meg úgy nyilatkoztak: egynek elment. Ez a kijelentés bennünk, magyarokban azért mély sebet ütött, hisz életünk legjobb menzás tapasztalását így lehúzni olyan volt, mintha valaki a kedvenc filmedre legyintett volna rá.
Ezután volt lehetőségünk betekintést nyerni abba, hogy hogyan is néz ki egy átlag tanítási óra a cserediákjainkkal - mindemellett a francia tudásunkat is sikerült tovább fejlesztenünk, hisz még a matek feladatokat is franciául kellett megoldanunk. Ennek ellenére örülünk, hogy sikerült megtapasztalnunk, hogy milyen is a francia oktatási rendszer, és miben más, mint itthon. (SZ.L. & L.B.)
Október 3. péntek - A napot Rennes-ben indítottuk. Ebben a gyönyörű városban azt volt az egyik legjobb, hogy sok szabadidőt hagytak nekünk. Az esős reggeli séta után közösen ebédeltünk a Les Champ Libre nevű kulturális központban. Itt található a Musée de Bretagne, amiben megnéztünk ebéd után egy kiállítást Bretagne történelméről.
Öt óra körül érkeztünk vissza az iskolába, ahol a francia diákokkal egy breton táncházban táncolhattunk, amit direkt nekünk szerveztek, és nagyon viccesen sikerült. Ezt követte egy vacsora nagyon finom ételekkel, majd az estét további közös szórakozással zártuk. (A.H. & T.ZS.)
Október 4. szombat - A mai nap kicsit tovább aludhattunk, de felkelés után nem pazaroltuk az időt, és reggeli után neki is indultunk Mount St. Michaelnek. A cserediákom unokatestvére és szülei is velünk tartottak, viszont útközben még megálltunk egy étteremben kipróbálni a galettet. A város nagyon szép a templommal megkoronázva. Szép szűk utcák boltokkal és szép kilátással a tengerre. Az estét otthon egy finom raclette elfogyasztásával töltöttük, és találkoztunk mindenféle barátokkal. (B.G.) Ebédre breton főételt ettünk. Aztán körbementünk Vitrében, a cserediákom anyukája töri tanár, úgyhogy mesélt több mindent a helyről. Megnéztük a környék legkisebb kápolnáját, és kosaraztunk az utcán. (SZ.L.)
Október 5. vasárnap - A második családi napunkon a társaság nagy része Mont St. Michel városába vette az irányt. Rendkívül nagy élmény volt Franciaország legszebb árapályszigetét élőben megcsodálni, sokunknak bakancslistás élmény volt. Néhányan már délelőtt a szigeten található templomban egy francia misével indítottuk a napot és a borús, szeles időjárás ellenére szinte az egész napot itt töltöttük. Hatalmas területen fekszik ez a bencés apátság,nem is tudtuk az egészet felfedezni. Számos étkezési opció található a városban, ahol megkóstolhattuk a tradicionális francia ételeket mint például a “galette”-et. Elképesztő élmény volt, nem is tudtuk befogadni, hogy milyen gyönyörű helyszínt látogattunk meg. A hangulat szuper volt, sokan összebeszéltünk és együtt mentünk. (M.R. & T.CS.)
Október 6. hétfő - A napot egy vezetett túrával kezdtük Vitrében, ahol a váron kívül számos egyéb középkori épületet is meglátogattunk köztük a város gyönyörű gótikus templomát. Közben sok érdekességet is meghallgathattunk a város történelméről. A városlátogatás után visszamentünk az iskolába, ahol a legtöbb időt az Erasmusra készítendő társasjátékok befejezésére fordítottuk. Egy óra munka után ismét az iskola menzáján költöttük el ebédünket, majd a látogatható órák svédasztalán válogatva kettő, vagy egy dupla tanórán vehettünk részt. A nap a társasjátékok folytatásával fejeződött be. A legtöbben el is készültek a kétórás munka végére, és csodás minőségű játékok születtek. Alig várom, hogy kipróbálhassam majd őket. (J.M. & N.A. & N.K.)
Október 7. kedd - A mai napon busszal indultunk reggel a tengerpart felé. Első állomásunk a Saint-Malo-i Grand Aquarium volt, ahol különféle halakkal, rákokkal és egyéb vízi állatokkal találkoztunk, valamint egy víz alatti kalandban is részesülhettünk egy tengeralattjáró által. Sok új képpel és ismerettel gazdagodva indultunk tovább Dinard városába, a tengerpartra. Egyesek a látványban gyönyörködtek, mások kagylókat, csigákat gyűjtöttek, vagy éppenséggel a kissé hűvöskés tengervízben megfürödtek. Visszaérve Vitrébe egy kis szabadidő után, melyet mindenki kedve szerint töltött el, csapatunk egy része közösen vacsorázott egy ottani olasz étteremben. (M.K. & S.V.)
Október 8. szerda - A reggelt egy hosszú buszúttal kezdtük a francia diákokkal együtt, ahol mindkét ország megmutatta a helyi slágereket. A vidám út után megérkeztünk a múzeumba, Normandiába. Itt megnézhettük, hogy hogyan is zajlott a II. világháború Franciaországban, illetve a D-dayről is gyarapítottuk ismereteinket. Utána találkoztunk az olasz idegenvezetőnkkel,  Marioval, aki elmesélte nekünk a pontos történéseket a normandiai partraszállásról. Útközben megálltunk egy német katonai temetőnél, ahonnan utunk az Omaha beach-re vezetett tovább, itt megtekinthettük az egyetlen tengerparti villát, ami túlélte a háborút, illetve az emlékműveket a partszakaszon. Az utolsó állomás az amerikai katonai temető volt, ahol pont oda értünk a ceremóniára, ezáltal is meg tudtunk emlékezni az itt elhunyt katonákról. Miután Mario mindent elmondott nekünk, elindultunk hazafele. Útközben azt is megtapasztalhattuk, hogy a magyarok a kevés szabad időt is kihasználják, hogy csillapítsák éhségüket, amit a franciák csöndben néznek végig. Miután visszaérkeztünk Vitrébe, mindenkiben tudatosult, hogy ez volt az utolsó nap, amit együtt töltöttünk vendéglátóinkkal. Összeségében, egy csodás, tartalmas napot zárhattunk együtt. (E.E. & K.-Sz.M. - P.L.)
Október 9. csütörtök - Reggel az iskolában találkoztunk, valaki szerintem egy rohadó sajtot hozott a bőröndjében, mert a teremben kellemesen büdös volt. Szerencsére átmentünk egy másik terembe, ahol kipróbáltuk a társasjátékokat, amiket az itteni tartózkodásuk alatt alkottunk meg, és amik a II. világháborúhoz kapcsolódtak. Az 55 perces óra most először elrepült, annyira izgalmas volt látni a sokféle játékot, némelyik nagyon vicces lett, a másik izgalmas, de lett hihetetlenül kreatív is. A közös játék során az is hamar kiderült, hogy ki nem figyelt tegnap a múzeumban az idegenvezetőre. A játék után szabad időnk volt, majd egy köszi ebéddel zártuk a cserekapcsolatot. A sírós búcsúzás sem maradt el, a szülők között is volt, aki könnyes szemmel búcsúztatta a nála lakó magyar diákot. A repülőúton csak annyi történt, hogy valaki fent hagyta a telefonját az első gépen, így legalább nem unatkoztunk annyira Amszterdamban, a csatlakozásra várva. A pénteki nap nehéz lesz az iskolában, mert csak hajnalban érkezünk.
Szuper volt ez a tíz nap, én legközelebb is biztosan megyek! (F.F.J.)