Idén május 9–13. között folytatódott a Kárpát-medencei Magyar Iskolák Találkozójának programsorozata. Az eseményre a Kárpát-medence öt régiójából érkezett a kárpátaljai Aklihegyre a találkozósorozat többi résztvevője. Felvidékről, Komáromból a Marianum Iskolaközpont, Erdélyből Etéd község, Vajdaságból Bácskertes (Kupuszina), Horvátországból Laskó község általános iskolái, míg az anyaországból Piliscsabáról, a Páduai Szent Antal Iskola csapata érkezett, hogy részt vegyenek a rendezvényen.

Piliscsabáról 9 diák és három kísérőtanár, Etédról 9 diák és egy kísérő, Laskóról, Bácskertesról és Komáromból 7 diák és két kísérő volt jelen. Komárom és Piliscsaba egy közös nagy autóbusszal, Etéd, Bácskertes és Laskó egy-egy kisbusszal érkezett. 

A program valójában 10-én, pénteken kezdődött, előző napon csak a vendégek érkezése és elhelyezése történt meg. A gyerekek fogadó családoknál lettek elszállásolva, míg a felnőttek egy közös épületben, a Református Egyházközség vendégházában nyertek elhelyezést.

Pénteken reggeli után szentmise volt a templomban, aztán az iskolába vonultunk, ahol az iskolák „bemutatkozása” történt meg. Az elmúlt évek eseményeit megörökítő fotókkal illusztrált tablót készített minden csapat, majd bemutatta az iskolát, ahonnan jött. Utána mese- és mondamondó versenyre került sor, amelyen minden iskolából egy-két tanuló vett részt. Rákóczi év lévén a mondák jelentős része a kuruc kort idézte fel. Ezután közösen megebédeltünk a vendégházban az aklihegyi pedagógusok és szülők által készített finom ételekből. Délután a falu és környékének megismerésére indultunk. Sajnos az esős időjárás nem engedte, hogy mindenhová eljussunk, de a lényegesebb részeket be tudtuk járni. Este vacsora után a gyerekeknek a Kokas együttes táncháza jelentett szórakozást, míg a felnőttek Péterfalván egy étteremben beszélgethettek.

Szombaton közös kiránduláson vettünk részt. A piliscsabaiak buszával utazott az egész vendégsereg, míg a vendégfogadó gyerekek az aklihegyi iskola buszával jöttek. A munkácsi vár megtekintése után a Sipőc vízeséséhez mentünk, közben a Latorca folyót is megcsodáltuk ahogy a sziklák – kövek között rohan. Este közös vacsora volt a vendégházban.

Vasárnap reggel istentisztelet után sportdélelőttöt rendeztek, elsősorban a labdarúgást kedvelők számára. Szerencsére az időjárás megengedte a szabad téri programot. Ebéd után a gyerekeknek kézműves foglalkozás volt, a felnőtteknek Horkai Sámuel idegenvezető tartott előadást Kárpátalja múltjáról, utána pedig Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke mutatta be a szervezet munkáját, működési területeit. Este 18.00 órakor került sor a találkozó záró eseményére, a gálaműsorra, ahol minden iskola 10-15 perces előadást tartott. Rendkívül vegyes, sokszínű, érdekes műsort láthattunk. Utána közös vacsora a vendégházban.

Hétfőn, 13-án reggeli után elbúcsúzott egymástól a társaság. A vendégeknek összesen mintegy 2000 kilométer utat kellett megtenni, hogy ki-ki hazajusson. A rendezvénysorozat nem marad abba, jövőre Bácskertes lesz a találkozó házigazdája.

Húsz év után elmondhatjuk, a rendezvény elérte célját. Jó látni, ahogy a gyerekek ismerkednek, barátkoznak egymással. Különböző régiók, más körülmények mindenütt. De a közös anyanyelv, a közös múlt segít a határok lebontásában. Barátságok tudnak kialakulni, vagy legalább is ismeretségek, ami segít elfogadtatni a másik ország magyarságát egymással. Az elmúlt 20 év is megtermette a maga gyümölcsét. Akik az első találkozón még diákként vettek részt, mára már pedagógusként, és szervezőként voltak jelen.

A partner iskolák - Komárom kivételével – kis települések iskolái. Sokat küzdenek megmaradásukért, azért, hogy a fogyó gyermeklétszám ellenére az iskola fenn tudjon maradni. Különösen élesen jelentkezik ez Laskón és Bácskertesen, ahol az alacsony népszaporulatot még az elvándorlás és az államnyelven történő oktatásválasztás terhe is nyomasztja. Etéden pedig az elszaporodó roma népcsoport teszi ki az iskola tanulóinak többségét. Komoly, létért való harc dúl a végeken. Most nem karddal és dárdával harcolnak a harcmezőn. A küzdelem a lelkekben zajlik, terepe pedig az iskola és a templom.

Ezek a találkozók, ha többet nem is, de a reményt, a hitet fel tudják ébreszteni az emberekben. Ilyenkor összefog az egész faluközösség, hogy a vendégeket méltóképpen elláthassák. Ez az összefogás mutatkozott meg idén Aklihegyen is. Talán marad valami a lelkekben. A vendéglátókban. Mert, hogy a vendégek sokkal gazdagabban mentek haza, az biztos.

A találkozó hírét a Kossuth rádió adta közre május 13-án, a „Határok nélkül” című műsorában. Ezen kívül a piliscsabai helyi újságban is beszámoló jelent meg a rendezvényről.

A teljes beszámoló IDE KATTINTVA letölthető

Galéria: http://paduai.hu/galeria/17