A 9. g diákjai a hosszúra nyúlt digitális oktatás után alig várták, hogy végre együtt tölthessenek egy kis időt. A hétnapos vándorút a Felsőtárkány melletti táborhelyen kezdődött: a Stimetz-ház szomszédságában mintha megállt volna az idő. Sem áram, sem térerő. Csend és nyugalom. A tábortűznél ülve az őszinte beszélgetések tették meghitté az estét. Másnap egy körtúrával folytatódott a vándorlás, ahol az emelkedők fáradalmait a Toldi-kunyhónál pihenhettük ki. Majd a kirándulás legszebb és legnehezebb része következett: ...Képek a galériában

zsákjainkat hátunkon cipelve, megküzdve a hőséggel, a szintkülönbséggel, egyik kőről a másikra haladtunk : a Sima-kőről, Vörös-kőre, a Cserepes-kőről a Pes-kőre. Aznapi kitűzött cél a bélapátfalvai sátortábor volt a Gyári-tó közelében. A Múzeumok éjszakája programjaként fáklyás felvonuláson vehettünk részt, majd a ciszterci apátságban tartott orgona- és pánsípkoncertnek lehettünk hallgatói.

Mit jelent a Bél-kő? Miért kietlen, holdbéli a táj? Milyen egy jó kis nyári zápor? Mindezekre választ kaphattunk a tanösvényen haladva. Ismét táborhelyet váltottunk, majd a szilvásváradi Szalajka-völgy felé vettük az irányt. Már természetesnek tűnt, hogy az erőtől duzzadó fiúk besegítettek a csomagcipelésbe, lelkileg is támogatták az elfáradókat. Közösségépítés, összetartás - ezek volt a hét céljai. Sikerült!

Szilvásvárad pedig maga a csoda! Erdészeti Múzeum, erdei vonatozás, Istállós-kői ősember barlang, Fátyol-vízesés, füstölt pisztráng - felejthetetlen élmények mindannyiunknak. Köszönjük a lehetőséget és az EGERERDŐ Erdészeti Zrt. munkatársainak a kitüntető figyelmet, gondoskodást!

Triffné Magyar Andrea, Horváth Tamás ofő.